Szent Flórián

Szent Florian

Szent Flórián

Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje

Az emberfeletti hatalmakhoz, szentekhez fohászkodás egyidős az emberiséggel. Különösen baj, vész esetén kérték segítségüket a vigaszra szorulók, elűzni a rosszat, leküzdeni a csapásokat, amikor az emberi erő és akarat már kevésnek bizonyult. Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a “tűz katonájának” kultuszát. Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. Templomokban, házak falába süllyesztve, köztereken áll a római katona szobra, aki rocskából önti a vizet az égő ház tetejére. Tűzoltó elődeink védőszentjükként tisztelték, díszünnepként ülték meg május 4-ét, Flórián napját. Élete és halála megmintázza azt az elkötelezett hivatástudatot, melynek alapja a munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás. Flórián Diocletianus egyszerű katonája volt, de jelképpé vált: az emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság jelképévé.

A Flórián legenda

A Flórián-legenda valós alapokon nyugszik. Flórián a szent, történelmi személy, kinek vértanú haláláról szóló történetét a kódexek megőrizték. A Berni Kódex adatait egészíti ki a “Passio St. Florian”, a tulajdonképpeni legenda, ami két kéziratból maradt ránk a IX. század végéről. Florianus Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Florianus – szinte kilátástalan helyzetből – megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Florianus emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.

Magyarországi ábrázolás

A legkorábbi magyarországi Flórián ábrázolás a XV. századból ismeretes a török hódoltság megszűntével a betelepült németek révén. Később az egyre szaporodó, egész falvakat, városokat elpusztító tűzvészek nyomán egyre több kép, szobor vagy kápolna készült, szentmiséket tartottak, harangoztak, sőt néhol böjtöltek a tiszteletére. A “tüzes” mesterségek – pékek, kéményseprők, kovácsok – képviselői választották külön védnökük gyanánt. Szent Flórián ünnepét országszerte többfelé megünnepelték az önkéntes tűzoltóegyletek tagjai: istentisztelet, díszőrség felvonulása, nagy parádé emelte ki eme ünnep jelentőségét.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s